Madármentés az erdészeten

Épp erdőpedagógiai foglalkozást tartottam, amikor csöngött a telefonom. Kulcsár Imre, a Nyíregyházi Erdészet fagyártmány üzemének vezetője keresett azzal, hogy vészhelyzet van.
Milyen vészhelyzet lehet egy fafeldolgozó üzemben, amihez pont én kellek? Megkaptam a választ: a készáru kamionra rakodásánál a kalodák között fiókás fészekre találtak. A targonca leállt, engem vártak.

Kiderült, hogy a rakodásnál leemelték a kérgezett, hegyezett oszlopokkal megrakott felső kalodát, és az alsó tetején bukkantak rá a fészekre hat tollasodó, 10 napos barázdabillegető fiókával. A madár a két rekesz közé, a szűk résbe építkezett, de most tető nélkül maradt, és a másik árut is fel kellett volna rakni a kamionra. Olyanról már hallottam, hogy egy traktorban költő billegetőpár követve a mozgó járművet, etette és felnevelte fiókáit, de csak nem követhetik a fészket Dániáig?!

Ez tényleg vészhelyzet! Lehetőség a fiókák felnevelése is, de jobb, ha ezt a szülők teszik. Az emberhez szokott madarak későbbi életükben sokkal több veszélynek vannak kitéve.

Úgy döntöttem, hogy teszek egy próbát, a fészek eredeti helyéhez legközelebb kerestünk olyan kalodát, melyet legalább egy hétig még nem mozdítanak el. 3-4 méterre találtunk is egy megfelelőt, ide raktam át a fiókás fészket.

Reméltem, hogy az eleségkérő hangot meghallva a billegetők tovább etetnek, de egy óra múlva, amikor újra ellenőriztem őket, a szülők sehol sem voltak, és a kicsik éhesen tátogtak föléjük tartott kezemet látva. Nem sok híja volt, hogy elhozzam őket, de végül alkonyatig adtam egy kis haladékot. Este 7 óra körül, az újabb ellenőrzéskor már elégedetten és jóllakottan bújtak össze a fészekben. Úgy látszik, csak elég éhesnek kellett lenni ahhoz, hogy hangosabb követelésüket a szülőpár meghallja.

Azóta szépen fejlődnek, a fotók két nappal a mentés után készültek. Lassan kirepülnek, aminek ideje is, mert a következő héten ezeket a kalodákat is elszállítják. A fiókákat meggyűrűztem, hogy továbbra is nyomon követhessük őket.

A történet nem fejeződhetett volna be ilyen szépen, ha kollégáim nem lennének ilyen segítőkészek, figyelmesek, és nem viselnék szívükön az erdészeten, és az erdőn élő madarak sorsát!

Petrilláné Bartha Enikő, erdei iskola vezető, Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola