Ördögárok
Az Ördögárok egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványa Magyarországon.
Az Ördögárok mintegy körbekeríti az Alföldet: a Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik. Az árokrendszer pontos keletkezése és funkciója a mai napig vita tárgyát képezi. A népi nyelvjárás a Tiszántúlon ezeket a mesterségesen emelt földsáncokat az „Ördög árkának” nevezi.
Az árkot 1067-ben említi először oklevél.
Több mint 1600 évig maradványai jól láthatóak voltak, a XIX. században ipari méretekben megindult talajrendezések nyomán azonban mára már csak kis szakaszai ismerhetők fel világosan. A nyomvonal kikerülte a laza, homokos talajú területeket (ahol hamar betemetődhetett volna), ahol pedig vizes, ingoványos területre fut, ott építésekor valószínűleg a maitól eltérőek voltak a terepviszonyok. A sáncok hatalmas rendszert alkotnak, amely az Alföldet mintegy 550 km hosszban öleli át. Több esetben nem is egy sáncvonal, hanem egymástól 3 vagy akár 15 km-es távolságban egymással többé-kevésbé párhuzamosan futó sáncrendszert fedezhetünk fel.
A sáncok mérete és alakja változó volt, amelyet a talaj befolyásolt.
Mélysége változó: a másfél métertől egészen három méterig tarthatott. Szélessége három és tíz méter között ingadozott. Debrecen határát az Ördög árkának két vonala is átszeli. Az egyik a hajdúhadházi Csere erdőből lép át a Monostori erdőbe, majd a Nagyerdő területén halad keresztül, valamint fellelhető a paci erdőben is. A másik a hajdúhadházi Nagyerdőből lép át Pallag területére, majd délkelet felé kanyarodva keresztezi a Fancsikai és Bánki erdőt.

Cím
NYÍRERDŐ Erdészeti Zrt.
4400 Nyíregyháza, Kótaji út. 29.

Telefon
+36 42-598-450


© nyirerdo.hu 2020 | Impresszum | Adatkezelés | Védjegyhasználat, szerzői jogok | Közzétételi kötelezettség | Weboldal készítés: Webpole